• A gyógyvizes fürdőzés sokféle panasz esetén kedvező hatású lehet, azonban nem minden egészségi állapot mellett ajánlott.

  • Akadnak olyan időszakok, amikor a meleg víz inkább megterheli a szervezetet, bizonyos fertőzések esetén pedig a többi fürdőző érdekében is jobb, ha otthon maradunk. De melyek ezek az esetek?

Az, hogy betegség mellett érdemes-e gyógyfürdőbe menni, elsősorban attól függ, pontosan milyen problémáról van szó. Számos mozgásszervi panasz esetén például kifejezetten kedvező lehet a gyógyvizes fürdőzés. Nem véletlen, hogy a hazai gyógyvizek javallatai között nagyon gyakran megtalálhatók a mozgásszervi betegségek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden mozgásszervi probléma mellett alkalmazható a meleg gyógyvíz. Gyulladásos ízületi betegségeknél az aktív, fellángolt szakaszban kifejezetten kerülendő a meleg vizes fürdőzés. A gyulladás erősödésére utalhat többek között az érintett ízület fokozódó fájdalma, duzzanata, kipirosodása, illetve a láz megjelenése.

A láz önmagában is egyértelmű ok arra, hogy elhalasszuk a gyógyfürdőzést. Ilyenkor ugyanis a szervezetet már eleve megterheli a lázas állapot, ezért nem tanácsos ezt a meleg víz jelentette további terheléssel fokozni. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a láz hátterében például mandulagyulladás, ízületi gyulladás vagy más betegség áll.

A fertőző betegségeknél szintén egyértelmű a helyzet: ilyen állapotban nem mehetünk fürdőbe. Ez nemcsak a saját állapotunk miatt fontos, hanem azért is, mert a fertőzést másoknak is átadhatjuk. Egy influenza vagy más fertőző megbetegedés idején ezért érdemes megvárni a gyógyulást.

gyógyvíz légzőszervi betegségek

A hőemelkedés már valamivel összetettebb kérdés. Hosszabb, kúraszerű gyógyfürdőzés során ugyanis előfordulhat úgynevezett fürdőreakció. Ez jellemzően a kúra negyedik-ötödik napja körül jelentkezhet, és átmenetileg az ízületi panaszok erősödésével, illetve enyhe hőemelkedéssel is járhat. Az ilyen tünetek rendszerint egy-két nap alatt megszűnnek. Ha azonban tartósan fennmaradnak vagy fokozódnak, akkor már nem érdemes egyszerű fürdőreakcióként kezelni a jelenséget.

Az is előfordulhat, hogy maga a gyógyvíz kedvezően hathat egy adott betegségre, a közös medencében történő fürdőzés azonban mégsem ajánlott. Jó példa erre a kiterjedt bőrbetegségek esete. Ilyenkor szóba jöhet a gyógyvizes kádfürdő, amelynél nem kell más fürdőzőkkel közös vízben tartózkodni. Ez a lehetőség ugyanakkor sajnos nem minden hazai gyógyfürdőben áll rendelkezésre.

A szív- és érrendszeri betegségeknél különösen fontos az egyéni mérlegelés. Bizonyos szívbetegségek mellett egyes gyógyvizek akár kedvező hatásúak is lehetnek, a fürdőzés megkezdése előtt azonban mindenképpen célszerű kikérni a kezelőorvos vagy szakorvos véleményét. Általános szabályként elmondható, hogy a keringési elégtelenséggel járó szívbetegségek, a nagyon magas és kezeletlen vérnyomás, valamint a szívinfarktust követő első hat hónap olyan állapotok, amikor a gyógyfürdőzés nem javasolt.

medencefürdő gyógyvízben

A nátha külön kategóriát jelent, hiszen önmagában a megfázásos tünetek alapján nem feltétlenül lehet eldönteni, hogy érdemes-e fürdőbe menni. Allergiás eredetű náthánál a párás környezet akár kellemesebb közérzetet is biztosíthat. Ha viszont egy vírusos megfázás áll a háttérben, akkor jobb elhalasztani a fürdőzést. Ilyenkor ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a meleg víz mennyire esik jól, hanem arról is, hogy ne adjuk tovább a fertőzést a többi vendégnek.

Amennyiben csak két dolgot kellene kiemelni, amelynél különösen fontos a gyógyfürdőzés elkerülése, akkor a láz és az aktív gyulladásos állapot mindenképpen ezek közé tartozna. Utóbbi alatt nem kizárólag az ízületi gyulladásokat kell érteni: más gyulladásos betegségeknél, így például az emésztőrendszert érintő gyulladásoknál is körültekintően kell eljárni. Ilyen esetekben a meleg vizes fürdőzés általában akkor jöhet szóba, amikor a betegség nyugalmi szakaszban van.

Itt a hajdúszoboszlói Hungarospa idei szezonjának alakulásáról és a jövő évi újdonságairól olvashat.