• Egy kutatás szerint a fürdőkezelések a stressz mérséklésében és a közérzet javításában is segíthetnek, ráadásul a téli időszakban kedvezőbb eredményeket értek el velük, mint nyáron.

  • A vizsgálat során nemcsak a résztvevők által érzékelt stressz változását követték nyomon, hanem a stresszhormonként ismert kortizol szintjét is megmérték.

A termálvizes kezelések és a stressz kapcsolatát vizsgálta egy tavaly publikált tanulmány. A kutatást litvániai szakemberek végezték, hat gyógyászati központ bevonásával. Összesen 399, 18 és 65 év közötti résztvevő adatait elemezték, akik a vizsgálat kezdetén közepesnél erősebb stresszről számoltak be.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a természetes gyógyászati kezelések milyen hatással vannak a stresszre, az általános közérzetre, illetve a kortizolszintre. A vizsgálat egyik különlegessége az volt, hogy a téli és a nyári időszakban végzett kúrák eredményeit is összehasonlították.

Többféle kezelést kombináltak

A vizsgálatban alkalmazott balneoterápia nem csupán termálvizes fürdőzést jelentett. A résztvevők összetett kezelési programban vettek részt, amelynek része volt a 34–36 Celsius-fokos termálvízben történő, 20 perces fürdőzés. Ezt 20 perc könnyű, csapvizes medencében végzett testmozgás, ugyanennyi ideig tartó iszappakolás, valamint 25 perces sóterápia egészítette ki.

A kezelési programokat egy- vagy kéthetes időszakban végezték. Egyes résztvevők a fürdőgyógyászati eljárások mellett egyéb foglalkozásokon, úgynevezett természetterápiákon is részt vettek. Ez utóbbi 45 perces szabadtéri sétát, légzőgyakorlatokat, könnyű testmozgást és relaxációs elemeket foglalt magában.

Kabai Gyógyfürdő télen

A téli kezeléseknél nagyobb stresszcsökkenést mértek

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a téli kezelési programok után jelentősebb javulást tapasztaltak, mint a nyári kúrákat követően. A résztvevőknek egy tízfokozatú skálán kellett értékelniük a stressz intenzitását. Az egyhetes téli balneoterápiás programban részt vevőknél átlagosan 3,5 ponttal mérséklődött a stressz mértéke. A kéthetes, járóbetegként igénybe vett kezeléseknél 2,6 pontos, a természetterápiával kiegészített programnál 2,9 pontos, míg a kéthetes, bentlakásos kúra esetében szintén 2,6 pontos csökkenést mértek.

A nyári kezelések után kisebb változást tapasztaltak. Az egyhetes programban részt vevőknél 1 ponttal, a kéthetes kúra esetében pedig 1,8 ponttal mérséklődött a stressz intenzitása. Érdekesség, hogy a kezelést nem kapó kontrollcsoportban is mértek 1,2 pontos javulást.

A kutatók nemcsak az általános stresszérzetet, hanem 14 különböző, stresszel összefüggő tünetet is vizsgáltak. Ezek között szerepelt például a fáradtság, a szorongás, az alvászavar, a fejfájás, a fájdalom, valamint a memória- és koncentrációs nehézségek. A téli kezelések után az egyhetes programban 14-ből 11, a kéthetes kezeléseknél pedig 12 tünet esetében tapasztaltak statisztikailag igazolható javulást. A nyári kúráknál ugyanez a mutató az egyhetes program esetében három, a kéthetesnél hat volt.

Mesteri Termálfürdő szabadtéri medence télen

A kortizolszint is csökkent a téli kúrák után

A kutatás során a stressz egyik biológiai mutatóját, a kortizol szintjét is ellenőrizték. A kortizolt gyakran stresszhormonnak nevezik, mivel a szervezet stresszhelyzetekre adott válaszában fontos szerepet tölt be. A vizsgálatban nyálmintákból határozták meg a mennyiségét.

A téli balneoterápiás kezelések után mind a négy vizsgált kezelési csoportban szignifikáns, vagyis statisztikailag igazolható kortizolszint-csökkenést mértek. A legnagyobb változást a természetterápiával kiegészített, kéthetes programnál tapasztalták: ebben a csoportban 0,87 nanomol/literrel lett alacsonyabb a mért érték. Az egyhetes kezelésnél 0,67, a kéthetes járóbeteg-kúránál 0,69, a bentlakásos programnál pedig 0,74 nanomol/literes csökkenést regisztráltak.

A közérzet szintén javult a téli kezelések után. A természetterápiával kombinált kéthetes programban részt vevők esetében mérték a legnagyobb változást, hárompontos javulást. Az egyhetes kúra 2,7, a kéthetes járóbeteg-kezelés 1,9, a bentlakásos program pedig 1,4 pontos emelkedést eredményezett az alkalmazott értékelési skálán.

Cserkeszőlő gyógyfürdő gyógymedence télen

A kutatók óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében

A tanulmány szerzői szerint az eredmények alátámasztják a balneoterápia stresszcsökkentő kiegészítő szerepét, és különösen figyelemre méltónak tartják a téli kezelések kedvezőbb eredményeit. Ugyanakkor néhány körülmény miatt az eredményeket érdemes óvatosan értelmezni.

A téli és nyári csoportok között már a kezelések megkezdése előtt is voltak különbségek a stressz mértékében. Ez megnehezíti annak egyértelmű megállapítását, hogy a kedvezőbb téli eredmények valóban kizárólag az évszaknak köszönhetők-e. Ráadásul a kortizolszintet csak a téli kezeléseknél vizsgálták, így a két évszak hormonális hatásait nem lehetett közvetlenül összehasonlítani.

Az sem állapítható meg pontosan, hogy a javulás mekkora része tulajdonítható önmagában a gyógyvíznek, hiszen a résztvevők többféle kezelést kaptak egyszerre. A kutatás tehát nem egy egyszerű termálfürdő-látogatás, hanem egy összetett, több elemből álló gyógyászati program hatásait vizsgálta.

Mindezekkel együtt a litván kutatás érdekes tudományos eredményeket szolgáltatott arról, hogy a fürdőgyógyászati kezelések miként járulhatnak hozzá a stressz mérsékléséhez és a közérzet javításához.

Illusztrációk (fentiről lefelé): Kabai Gyógyfürdő, Mesteri Termálfürdő, Cserkeszőlő Fürdő