-
Kisvárdán már a 19. században is működött gyógyászati célokat szolgáló fürdő, a napokban újranyitott Kisvárdai Várfürdő elődje pedig 1967-ben kezdte meg működését.
-
A fürdő történetének egy kevésbé ismert fejezete, hogy az 1950-es években Béres József is bevizsgálta az egyik helyi forrás vizét.
A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.
700 üveg sör, 600 üveg bambi, 52 kiló fagylalt és 500 lángos fogyott – írta a Kelet-Magyarország napilap 1967 nyarán a Kisvárdai Várfürdő első napjáról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település termálvizes fürdőjét 1967. július 7-én, egy pénteki napon nyitották meg. A korabeli hírek szerint a nyitónapon 1500 vendég kereste fel a strandfürdőt.
Jó száz évvel korábban, az 1800-as évek közepén már volt fürdője Kisvárdának, méghozzá egy olyan, amelynek vizét kifejezetten gyógyászati célokra használták. Egy meleg vizű forrásra alapozva Tutkovits János 1848-ban nyitotta meg a fürdőjét Kisvárdán. A Tutkovits-fürdő kimondottan népszerű volt, azonban az alapító 1887-es halála rányomta a bélyegét a létesítmény működésére, és az örökösök öt évvel később bezárták a fürdőt.
A Kelet-Magyarország napilap egy korabeli cikke szerint a fürdőalapító egyik leszármazottja, Tutkovits Ferenc vette a fejébe, hogy újra lehetne fürdője a településnek. 1959-ben sikerült találniuk egy korabeli kőkutat, amelyből a régi fürdő vize feltört. Ebből vízmintát vettek, amit elvittek elemzésre a helybéli Béres Józsefnek, akinek a neve később a Béres-csepp révén vált ismertté.
„Tutkovits Ferenc üvegbe mérte a kincset és vitte Béres Józsefnek, a Kisvárdai Kísérleti Intézet tájlaboratórium vezetőjének. Az analízis eredménye: uralkodó szerepe a kalciumhidro-carbonátnak van, nátrium és magnézium-sulfátot, kálium és kálcium-kloridot, s kisebb mennyiségben hidroszilikátot tartalmaz. Gyengén savanyú kémhatású.”
Ez felgyorsította a fürdőépítési terveket, és 1964-ben sikerült termálvizet találni, azonban a fürdő építésére még három évet kellett várni. A termálvizes fürdő a közelben lévő középkori várról kapta a nevét.

„A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet 100 ezer forinttal, a megyei tanács háromnegyed millióval, az Országos Vízügyi Főigazgatóság félmillióval, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt egymillió forinttal támogatta a fürdő építését. A község lakói százezer forinttal és jelentős társadalmi munkával segítettek a megvalósításban” – írta 1967-ben a Kelet-Magyarország.

A Kisvárdai Várfürdő 2026. november 14. óta újra üzemel, azaz most szombaton nyitotta meg újra a kapuit, és ezzel együtt visszakapta a régi elnevezését. A termálfürdő ugyanis a 2018-as felújítása óta az Aquacinema nevet viselte. Az újranyitó fürdő jegyárairól itt írtunk.



