• Június 26-án, jövő pénteken veszi kezdetét a Medve-tó 2026-os strandszezonja.

  • A Szovátán található különleges tó rendkívül magas sótartalmáról ismert, amelynek köszönhetően gyógyhatással is rendelkezik.

Az erdélyi Szováta elsősorban sós tavairól vált ismertté. A kisebbik szovátai tó, a Mogyorósi már megnyitotta strandját, ahol a vendégeket mindennap 9 és 17 óra között fogadják. (Itt írtunk a Mogyorósi-tó idei jegyárairól.) A híres Medve-tó azonban csak 2026. június 26-ától, azaz jövő péntektől lesz látogatható. A szezon végét az időjárás alakulása befolyásolja, de várhatóan szeptember közepéig fogadják a fürdőzőket.

A Medve-tó strandján 2026-ban a felnőtt belépő ára 55 lej, míg a gyermekjegyért 40 lejt kell fizetni. Ez a jelenlegi árfolyam alapján hozzávetőlegesen 3600, illetve 2600 forintnak felel meg. A strand a hét minden napján 10 és 18 óra között tart nyitva, ugyanakkor 13 és 15 óra között fürdőzési szünetet tartanak.

A Medve-tó vizének jótékony hatásai alapján sokan akár termálvízre is gondolhatnának: kedvezően hathat mozgásszervi panaszokra, gyulladásos betegségekre, valamint egyes nőgyógyászati és bőrproblémákra is. A víz melegségét azonban nem termálforrás biztosítja, és nem is pusztán a levegő hőmérséklete felel érte.

Medve-tó sós víz

A tó az 1870-es években alakult ki, miután egy helyi víznyelő elzáródott. Nem sokkal később megfigyelték, hogy a víz nyaranta a vártnál jóval magasabb hőmérsékletre melegszik fel. A különös jelenség okát 1898-ban kezdte kutatni Kalecsinszky Sándor, a Budapesti Földtani Intézet fővegyésze. Hároméves vizsgálata során kizárta a termálforrások jelenlétét, és megállapította, hogy a felmelegedés hátterében a heliotermia áll. A Nap energiájának köszönhetően a tó mélyebb rétegei rendkívüli mértékben fel tudnak melegedni, olyannyira, hogy 1900 nyarán 1,3 méteres mélységben 71 Celsius-fokot mértek.

A Medve-tó sókoncentrációja rendkívül magas. A tavat édesvizű patakok táplálják, amelyek a felszínen néhány centiméter vastag, kisebb sűrűségű édesvízréteget hoznak létre. Ez a réteg szélcsendes időben nem keveredik az alatta található sós vízzel, hanem szigetelőrétegként működik. A napsugárzás így hatékonyan melegíti fel a mélyebb, sósabb víztömeget, amely hosszú ideig megőrzi a hőt. Ennek köszönhető, hogy a tó vize több méter mélységig is kellemesen meleg lehet.

strandolók a szovátai Medve-tóban

Az elmúlt években csökkent ugyan a víz hőfoka (amit kutatnak is), de azért nem vészes mértékben. A nyári időszakban jellemzően fél méteres mélységben 35 Celsius-fok, egy méteren 39 Celsius-fok, másfél méteren pedig 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérnek.

A tó vize ma már azért sem éri el a századfordulón tapasztalt extrém hőmérsékleteket, mert a fürdőzők mozgása megzavarja a heliotermikus rétegződést. A víz felkavarása miatt vezették be a napi „pihenőidőt” is: a nyári szezonban minden délután kétórás szünetet tartanak, amikor senki sem mehet a vízbe. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tó rétegei ismét rendeződjenek.

A Medve-tó elnevezése egyébként onnan ered, hogy madártávlatból egy kiterített medvebőr formájára emlékeztet. A tó felfedezését követően egy ideig Illyés-tóként is ismerték, a terület egykori tulajdonosa, Sófalvi Illyés Lajos után. Ez az elnevezés azonban fokozatosan feledésbe merült, és az 1910-es évektől kezdve a Medve-tó név vált általánossá.

Medve-tó Szováta

A tó különlegességét tovább növeli a rendkívül magas sótartalom, amely a mélységgel együtt fokozatosan emelkedik. Kétméteres mélységben a sókoncentráció már eléri a 220–300 grammot literenként, ami közel tízszerese a tengervíz sótartalmának. Ez a kiemelkedően magas sókoncentráció nemcsak a víz sűrűségét befolyásolja, hanem gyógyhatásához is hozzájárul, ettől válik a Medve-tó valóban egyedülállóvá.

Számos strandfürdőt megnyitnak a héten. Itt olvashat róluk.