-
Hatékonysága megegyezik a gyógyvizes medencefürdőével, Magyarországon mégis meglehetősen ritkán alkalmazzák ezt a kezelési formát.
-
Ennek hátterében egy egyszerű ok áll: a hatályos jogszabály meglehetősen szűkre szabja, hogy milyen esetekben vehető igénybe.
Az elmúlt évben a hazai fürdőkben mindössze 2671 alkalommal részesültek a betegek – egészségbiztosítási támogatással – gyógyvizes kádfürdő-kezelésben. Ez az összes támogatott fürdőgyógyászati eljárás közül a legalacsonyabb esetszám, vagyis a szakorvosok ezt a kezelést rendelték el a legritkábban. Jól érzékelteti a különbséget, hogy a gyógyvizes medencefürdőt több mint 850 ezer alkalommal vették igénybe a betegek, de még az iszappakolások száma is megközelítette a 280 ezret.
Elsőre akár az is magyarázatot adhatna az alacsony számokra, hogy a kádfürdő természetéből adódóan korlátozottabb kapacitással működtethető, ráadásul a kezeléshez megfelelően képzett szakember, például fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztens közreműködése is szükséges. Ez azonban önmagában nem indokolja a ritka alkalmazást, hiszen egy másik, szintén különleges kádat és szakszemélyzetet igénylő eljárás, a szénsavas kádfürdő esetében tavaly több mint 54 ezer kezelést végeztek.
A gyógyvizes kádfürdő alacsony igénybevételének valódi oka sokkal inkább a jelenleg hatályos szabályozásban keresendő, amely jelentősen behatárolja az alkalmazás lehetőségeit. A kezelés javallatai és ellenjavallatai egyébként megegyeznek a gyógyvizes medencefürdőével, hiszen mindkét esetben ugyanazt a gyógyvizet használják. A jogszabályi előírások alapján azonban kádfürdőt csak akkor rendelhet el az orvos, ha a közös medencében történő fürdőzés valamilyen okból nem ajánlott az adott beteg számára.
Ennek egyik legjellemzőbb esete a súlyos, nagyobb bőrfelületet érintő, nem fertőző bőrbetegség. Ilyenkor nem arról van szó, hogy a beteg más fürdőzőkre jelentene fertőzésveszélyt, hanem éppen ellenkezőleg: őt kell megóvni attól, hogy a közös medencében esetlegesen felülfertőződjön. A kádfürdő akkor is szóba jöhet, ha valaki olyan mértékű mozgáskorlátozottsággal él, amely miatt segítségre szorul, és emiatt a medencefürdő nem megoldható. Ez utóbbi helyzet valamivel gyakrabban előfordulhat, de ott, ahol a gyógymedencénél betegemelő szerkezet is rendelkezésre áll, szintén nincs feltétlenül szükség a kádfürdős kezelésre. Összességében tehát meglehetősen kevés olyan helyzet adódik, amikor a gyógyvizes kádfürdő jelenti az egyetlen megoldást.

Az egyes támogatott fürdőkezelésekről itt olvashat bővebben:
Víz alatti csoportos gyógytorna
Komplex fürdőgyógyászati ellátás



